Történelem

Közigazgatási Adatok:

  • Jogállás: község
  • Járás: Pásztó
  • Terület: 7,86 km²
  • Lakosság: 260 fő

A faluszerkezet fésűs beépítésű utcasorok, a tájhoz alkalmazkodó kanyargós, keskeny utcák. E község lakosságának évszázadokon át a földművelés, az állattenyésztés nyújtotta a megélhetéshez a legszükségesebb javakat. A vidék mezőgazdaságának fő jellemzője, hogy dimbes-dombos, lejtős nehezen művelhető.
A lakosság életkörülményeinek fejlődésében azonban nem csak a völgyeket körülhatároló hegyek koszorúja szabott határt, hanem a földesúri nagybirtokok is. A jobbágyok, zsellérek, cselédek és a néhány hold földdel rendelkezők élete ellentétben állt a táj gazdagságával, szépségével. A hegyek, dombok közé szorítva, a külvilágtól elszigetelten nagy szegénységben éltek itt – Mikszáth szavaival élve – a jó palócok és a tót atyafiak egyaránt. A művelhető földterület talaja kötött, sovány, lekopott. Ugyanannyi vetőmag kell itt, mint a gazdagon termő alföldibe, de többszörös munkával is csak feleannyi termést hoz.

Alsótold történetéről csak kevés és töredékes forrással rendelkezünk. Az első írásos emlékünk 1265-ből származik, amikor egy határbejárással kapcsolatban, mint meglévő szomszédos települést Toldot is említik. A középkor későbbi századaiban is általában határfelmérések, a környék birtokosainak egymás közti vitás ügyeinek elintézésekor hallunk a faluról. Egy 1327-es oklevél a toldi nemeseket említi, míg egy 1470-ben íródott konkrétan meg is nevezi  a Tholdi családot, mint birtokost.

Az első képes forrásunk a valamikor 1528 előtt készített Tabula Hungariea vagy más néven Lázár-féle térkép, amelyet feltehetően a magyar Lázár deák készített. Ez Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amely a 16. század eleji ország településszerkezetét mutatja be. A ma is ismert kisebb nógrádi várak mellett, ezen egy “Toldkar” azaz Toldvar nevezetű erősség is szerepel, amelyet az 1976-ban kiadott A magyar térképészet kezdetei című kiadvány településjegyzéke Alsó- Felsőtolddal azonosít.

A török hódoltság idejéről, a megszállásról csak nagyon keveset tudunk. Az 1552. évi várháborúk során sorra elestek a nógrádi várak, így semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a környező kis települések is a törökök kezére kerültek. Káldy-Nagy Gyula A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai című könyvéből kapunk némi tájékoztatást. Ebben szerepel egy Tódi puszta, amelyet a szerző Told faluval azonosít. Tódi puszta a váci náhijéhez tartozott, és 1559-ben vették nyilvántartásba, mint a budai szandzsák tartozékát. Az ezt követő 150 év folyamatos török-magyar harcai igen sok nyomorúságot hoztak a környék lakóinak. A falvak közül több elnéptelenedett, és kettő közülük – Alsóbokor és Told – soha nem is települt újra. Arra vonatkozóan, hogy Told falu mikor pusztul el végleg, nincs információnk. Okolcsányi Pál a Nógrád megye evangélikus esperesség története című kéziratában a következőt írja: “…..az 1600. év végéig a toldi egyháznak, mely nem messze van Sámsonházától, voltak evangélikus papjai”. Ezek alapján biztosnak tűnik, hogy 1600-ban Told falu még létezett.

A középkori Told sosem települt be újra. Helyette két új falu keletkezett: Alsó- és Felsőtold. Első említésük II. Rákóczi Ferenc idejére (1676-1735) tehető. Az 1770/71. évi úrbéri rendezés alkalmával Alsótoldnak hét földesura volt: Marsovszky László, Gyürki Gáspár, Ettre Gábor özvegye, Latzkó György, Párnitczky András, Marsovszky Ferenc és az Ebeczkyek. 1826-ban kettő: Marsovszky János és Veres Ferencz, később 1848-ig pedig, Veres József, Szontagh Pál, Viktor és József. A megye közigazgatási rendszerének többszöri átszervezése alatt a falu tartozott a sziráki, majd a pásztói járáshoz is.

1990 és 2009. december 31. között Alsótold székhellyel működött 6 település (Alsótold, Felsőtold, Cserhátszentiván, Garáb, Kutasó, Bokor) Körjegyzősége. 2010-től a Hollókő-Felsőtold-Alsótold Körjegyzőséghez tartozott a falu, jelenleg pedig a Kozárd-Szurdokpüspöki-Alsótold-Tar Körjegyzőséghez. A településen hivatali ügyintézés napjainkban is van. A Körzeti Egészségügyi és Házigondozó Szolgálatot továbbra is a 6 település tartja fent. Az általános iskola és óvoda 2005 augusztus 31-én szűnt meg, azóta a gyerekek a környező települések óvodáiba és iskoláiba járnak.

Képi források:

Írott forrás: Antal Károly: Szemelvények a Cserhát-völgyi községek történetéhez 1265-1985. 1987.