Alsótold honlapja

ALSÓTOLD TÖRTÉNETE

A faluszerkezet fésűs beépítésű , a tájhoz alkalmazkodó kanyargós, keskeny utcákkal. A község lakosságának évszázadokon át a földművelés, az állattenyésztés nyújtotta a megélhetéshez a legszükségesebb javakat. A vidék mezőgazdaságának fő jellemzője, hogy dimbes-dombos, lejtős nehezen művelhető.

A lakosság életkörülményeinek fejlődésében azonban nem csak a völgyeket körülhatároló hegyek koszorúja szabott határt, hanem a földesúri nagybirtokok is. A jobbágyok, zsellérek, cselédek és a néhány hold földdel rendelkezők élete ellentétben állt a táj gazdagságával, szépségével. A hegyek, dombok közé szorítva, a külvilágtól elszigetelten nagy szegénységben éltek itt – Mikszáth szavaival élve – a jó palócok és a tót atyafiak egyaránt. A művelhető földterület talaja kötött, sovány, lekopott. Ugyanannyi vetőmag kell itt, mint a gazdagon termő alföldibe, de többszörös munkával is csak feleannyi termést hoz.

A Cserhát völgyében már a magyarok bejövetele előtt is éltek emberek. A letelepedéshez szükséges tényezők: víz, vad, tüzelő, az állattartáshoz legelő, a megmunkálható föld mindenütt rendelkezésre állt. Az emberi élethez szükséges adottságok ismeretén kívül, a régészeti leletekből és az itt élt emberek elszórt eszközeiből konkrét tényezők is bizonyítékul szolgálnak.

A szomszédos Felsőtoldhoz hasonlóan – mivel a középkorban csak egy Told nevű helység szerepelt a Nógrádra vonatkozó feljegyzések között – 1265-öt tekintjük a község első írásos említésének. Az oklevelek tanúsága szerint egykor a Toldi család volt a falu földesura.

Az 1715. évi országos összeírás, a 150 éves török iga, a felszabadító háborúk és a Rákóczi szabadságharc után az elpusztult ország romjain újrasarjadt élet kezdetén készült. Ekkor még az országban és a megyében is számos lakatlanná vált, elpusztult helység nem népesült be újra, vagy a lakottban nem állt helyre a rend. Az összeírásban így nem szerepel Alsótold.

Alsótoldot az újratelepítés után Nagy Mihály említi először a Nógrád megye II. Rákóczi Ferenc korában a Szécsényi Országgyűlésig című könyvében, mint „a XVII. század elején községszámba még nem ment” települést.

A cserhát-völgyi községekből Pásztóra jártak a vasútállomásra, a malomba, az orvoshoz, a bankba, nagyobb üzleti bevásárlásra. Piaci napon Alsótoldról csoportokban gyalog jártak az asszonyok a piacra, hátukon batyukban a kezükben kosárban: tojást, túrót, vajat, tejet, tyúkot, csirkét cipelve. Annak ellenére, hogy a lakosságot az élet számos szála Pásztóhoz fűzte, a körjegyzőségre nem tartozó hivatalos ügyeinek intézésére Szirákra kellett menniük.

A Cserhát tájképileg, turisztikailag legszebb részei többnyire a vulkáni hegységrészek. Ha azonban e vonulatról aláereszkedünk, Alsótold környékén üledékekkel kitömött völgybe jutunk. Az itteni lágyabb ívelésű térszín a vulkanizmus után lerakódott késő miocén rétegekből áll.

Alsótoldtól észak-nyugatra, a Kopasz-hegy mögött lévő völgyben, a völgyoldalban kis tárót, vagy lejtaknát ástak. Ennek a hányóján elég jó minőségű, fényes, kagylótörésű vékony lignit darabokat, azaz inkább lignitcserepeket hordtak ki. Sajnos, azonban a tárókat, két ízben is betemették, vagy beomlott.

1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával Marsovszky László, Gyürky Gáspár, Ettre Gábor özvegye, Latzkó György, Párnitczky András, Marsovszky Ferenc és az Ebeczkyek voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig Marsovszky János és Veres Ferenc, később 1848-ig Veres József, Szontágh Pál, Viktor és József.

A községben három úri lak volt:

- 1730 Mészáros Dezső (előbb Veres-kúria, majd Mészáros. Jellege: Klasszicista. 1830-ban Veres Lajos építette. Földszintes épület, szürke palás, konty tetejű). Jelenleg üresen áll, itt működött az óvoda és szociális konyha.

- 1820. Horváth Géza (Horváthy kúria, Jellege: klasszicista. 1820 körül épült. Földszintes, szabadon álló L alakú lakóház, előtte L alakban tornác. Szürke palával fedett nyeregtető). Az épület időközben lebontásra került.

- 1815. Gonda Sándor. (Gonda kúria. 1815-ben épült. Földszintes útra merőlegesen épített, szabadon álló lakóház. Részben zsindellyel fedett kontytetős épület. Szintén lebontásra került az idők folyamán.

Alsótoldnak jelenlegi temploma egy átalakított épület, az eredeti a háború alatt megsérült, kis templomát (1805-ben emelt épület) is elvesztette, apránként lebontódott az évek során.

A temetőben is állt egy templom, az 1767 évi Canonica Visitatio szerint Toldi Miklós építette a XIV. században. 1788-ban még látható volt a romjai, ma semmi nyoma.

A községnek, illetve a községbeli katolikusoknak az utolsó három század alatt csak egytlen harangjuk volt. Felirata: ADAM WIELAND WAZER 1755” (Wieland Ádám Vácott 1775).

A ma is meglévő harang egy kétágú, kútágas szerű Haranglábban volt. A jelenlegi homokkőből készült, gúlafedelű haranglábat 1957-ben építette Fekete Pál alsótoldi kőművesmester, amelyet az önkormányzat 2005-ben újtatta fel.

A falutól nyugatra fekvő dombháton szántás közben bukkantak rá a temetőre. A nyugat-keleti irányú csontvázas sírok közül 4 melléklet nélküli, egyben S-végű és sima, nyitott végű ezüst hajkarikák voltak. A X. századi temető alatt az előkerült cserepek alapján császárkori település van.

A Szuha-patak fölötti temetőben Veres Iza festőművész sírját tudhatjuk, a már említett Veres-kúria egyik legbecsesebb pontja a magyar történelemnek. Itt is rejtőzött a szabadságharc leverése után a családtörténet írás első hazai nagy tudósa – felsőgyőri Nagy Iván.

A vilgháborúban a község lakói közül 72-en vonultak hadba, kik közül 8 hősi halált halt. A két világháború helybeli áldozatainak emlékére 1993-ban kettős keresztel ellátott emlékművet állított az önkormányzat a község központjába.

A falu szélén húzódik a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa.

1990-től Alsótoldi székhellyel működött hat település (Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kutasó) Körjegyzősége. Közösen fenntartott intézmény még a Körzeti Egészségügyi és Házigondozó Szolgálat, melynek keretében működik a háziorvosi szolgálat és a védőnői szolgálat, valamint a szociális étkeztetés.

2009. december 31-vel megszünt a hat település Körjegyzősége.
2010. január 1-től Alsótold település a Hollókő-Felsőtold-Alsótold községek Körjegyzőségéhez tartozik.
Alsótold településen hivatali ügyintézés jelenleg is van.
A Körzeti Egészségügyi Szolgálatot továbbra is a hat telelpülés tartja fenn.

Az általános iskola és óvoda 2005. augusztus 31-én megszűnt a településen, a gyermekek a pásztói Dózsa György Általános Iskolába és Óvodába járnak be.

A község belterülete 7,86 km². Lakónépessége 260 fő, népsűrűsége 33,33 fő/km².

Felhasznált irodalom:

Antal Károly:

Szemelvények a Cserhát-Völgyi Községek Történetéhez 1265-1985.