Alsótold honlapja
"Magyarország Legerősebb Faluja"
A település bemutatása 
Toldi monda
Toldi monda | | Nyomtatás | |
A TOLDI-MONDAAzt, hogy a mai Alsótoldhoz a néphagyomány a legendás, nagy erejű vitéz Toldi Miklós emlékét fűzi, országszerte Bél Mátyás nagy, hazánkat ismertetõ műve negyedik kötetének 1742-ben történt megjelenése óta vált tudottá. Ennek a kötetnek a 26. oldalán mondta el a szerző, hogy a hatalmas testalkatú Toldi Miklós, aki Mátyás király kíséretéhez tartozott, és akinek rendkívüli méretű fegyverzete a budai Bécsi-kapun van kifüggesztve, a nógrádi Toldon született és valamikor ennek a falunak volt a földesura. Bél Mátyásnak ez a kijelentése szöges ellentétben volt a Toldi-mondát kéziratos krónikák vagy énekgyüjtemények alapján feldolgozó, és versezetét 1574-ben nyomtatásban is kiadó, Ilosvai Selymes Péter állításával. Ilosvai szerint - akinek műve a XVII. és XVIII. században több kiadást is megért - írtak akkor ezer háromszáz és húszban, Toldi Miklós hogy születék Nagyfaluban - tehát nem Mátyás király idejében élt, - és ez a Nagyfalu nem Nógrádban, hanem nagyvárad közelében, Biharban volt.
A vita, hogy Bihari vagy Nógrádi eredetű-e a Toldi monda, irodalmi szinten csak 1742 óta merült fel. Különösen Arany János Toldi-trilógiájának megjelenése óta vették egyre behatóbb vizsgálat alá az Ilosvai által feldolgozott Toldi-monda keletkezésének és származásának kérdését, ami során a nógrádi eredeztetés is nem egyszer felmerült. A Toldi-monda vizsgálatával kapcsolatos megállapítások területén több időszakos érvényű kutatáslezárással találkozunk. .......Folytak az irodalomtudományi viták, de megyénkben töretlenül élt és él a hagyomány, hogy Toldi Miklós Toldi születésű és ennek a falunak egykori földesura. Ennek a nézetnek egyik szép, költői bizonyítéka, hogy amikor 1849 őszén a Cserhát falvaiban bujdosó Nagy Iván szeptember 20-án Alsótoldon töltve az éjszakát versben emlékezik meg Toldiról: “...S ha kelmed oly erős volt, miként a hír mondja, Miért minden gazfit tőstől ki nem irtja ?.....” Nagy Iván verse a menekülő, üldözői elől bujdosó - költőnek induló, de történésszé lett - férfi csiszolatlan költői alkotása. A Toldi-monda eredetének kérdése azonban később sem hagyta nyugodni. Történeti kutatásai során pedig arra az eredményre jutott, hogy az valójában a nógrádi Tholdy családdal van kapcsolatban. Eredményeit a halála után megyénk által kiadott művében adta közre. Elmondja, hogy a Tholdyak megyénk ősi családjai közé tartoznak. Eredetük egész a XII. századig felvihetők. A család nem csak a két Toldon, de Kéren is birtokos volt és azért két ága különböztethető meg. A XIII. században élt Jánosnak a fiát Tamásnak hívták. Ennek fia, az I. Lajos király idejében élt Miklós, aki 1381-ben is szerepel. Ennek a Miklósnak két fia volt, György és János. A negyvenes években Kardos Tibor foglalta össze röviden a Toldi-mondára vonatkozó kutatások eredményét, a “Középkori kultúra, középkori költészet” címû művében. Hivatkozik arra, hogy Bán Aladár már két évtizeddel azelőtt megírta, hogy az ősi Észt mondavilág a “Kalev fiá-ban” és a “Toll-ban” a mi Toldinkhoz meglepően hasonló alakokról tud. A mi Toldi Miklósunkhoz és családjához tehát már előzően az ősi Kökényes-Radnót nemzettség nógrádi ágából szakadtak Biharba. Az ősi monda a család egy fölemelkedő vitéz tagja körül jegesedett ki, aki a népmesei Miklós nevet is hordta. |